1806-ban Buchanan két héber Újszövetségi [1] kéziratot fedezett fel Cochin egyik zsidó zsinagógájában, Indiában. Ez a két kézirat együttesen tartalmazza a teljes Újszövetséget héberül.

A héber kéziratokban található könyvek többsége azonban nem tartalmazza azokat a hitelességi jeleket, amelyeket egy eredeti héber dokumentum hű másolatától elvárnánk. Inkább az arámi (szír) Pesittához [2] hasonlítanak, és olyan arámi és hasonló szavakat is tartalmaznak, amelyeket nem helyesen fordítottak héberre [3].

Ezzel szemben a Cochini kéziratokban található héber Jelenések, Jakab és Júdás számos eltérést mutat a görög, latin és arámi változatoktól. Továbbá számos nyelvi bizonyítékot tartalmaznak a hitelességre, amelyeket az eredeti héber dokumentumok valódi másolataitól elvárható: a kifejezett alanyok és tárgyak kihagyása; héber szójáték; fordított szórend; héber kulcsszavak, amelyek összekötik a részeket; és eltérések, amik a görög változat fordítási hibáit jelzik [4]. A héber Jelenések, Jakab és Júdás nem tartalmazza a Pesitta alapján készült számos arameus írásmódot, amelyek e kéziratok legtöbb más könyvében megtalálhatók [5], és semmilyen módon nem tekinthetők a görög, latin vagy arámi változatok fordításainak.

Egy másik hiteles kézirata a Jelenések könyvének, Jakabnak és Júdásnak az 1616-os Gaster kézirat, amely a Manchesteri Egyetemi Könyvtárban található. Az indiai kéziratokból másolták át azok Európába érkezése után, így gyakorlatilag ugyanazt a szöveget tartalmazza, mint az Oo.1.16 és az Oo.1.32.

Nagy örömmel osztjuk meg veletek a héber Újszövetség ezen hiteles könyveinek, Jakabnak, Júdásnak és a Jelenések könyvének átiratát és fordítását.

Magasztaltassék JHVH neve Jesuá, a Messiás által!

Lábjegyzetek:

[1] Ma Oo.1.16 és Oo.1.32 kézirat megnevezéseken ismertek a Cambridge-i Egyetemi Könyvtárban.

[2] Az Oo.1.32 (és ahol alkalmazható, az Oo.1.16) és a Pesitta más verziókkal szembeni egyezésének példáiért lásd Máté 18:22-t (Pesitta „hetvenszer hétszer hét”); Máté 28:18-at (A Pesitta hozzáteszi: „ahogy engem elküldött az Atya…”). Márk 3:6 (Pesita: „Heródes háza”); Márk 4:38 (Pesita hozzáteszi: „és eljöttek”); Márk 15:38 (Pesita: „a templom kapuja”); Lukács 1:11 (Pesita hozzáteszi: „Zakariáshoz”); Lukács 1:17 (Pesita hozzáteszi: „próféta”); Lukács 1:42 (Pesita hozzáteszi: „Mirjámhoz”); János 3:2 (Pesita: „elküldött”); Apostolok Cselekedetei 8:9 (Pesita: „Én, én nagy vagyok”); Apostolok Cselekedetei 8:25 (Pesita: „Isten igéje”); Apostolok Cselekedetei 2:30 (Pesita: „leültetem őt”); Róma 5:7 (Pesita: „hogy meghaljon a gonoszokért”); 2Korinthus 6:2 (a Pesitta az „élet” szót használja az „üdvösség” helyett); Galata 1:1 (Pesita: „a halottak háza”); Efézus 4:29 (Pesitta: „gyűlölet szava”); stb.

[3] A száműzetés utáni héber nyelv (pl. a bibliai Ezsdrás és Nehémiás könyvekben) arámi szavakat tartalmaz, de lásd a következő listát a szokatlan, Pesitta-alapú aramizmusokról az Oo.1.32-ben (és az Oo.1.16-ban, ahol alkalmazható), amelyek arámi mögöttes szövegre és hiányos fordításra utalnak: „משיחא” helyett „המשיח” (Máté 1:1, 1:16); „להון” helyett „להם” (Máté 2:8); „מריה” helyett „יהוה” vagy „אדני” stb. (Máté 2:13); A „ טובתהון ” jelentése: „ אשריהם ” (Máté 5:3); „ מרי מרי ” – אדני אדני” (Máté 7:21); „ליה” jelentése „לו” (Márk 1:13); „לן” jelentése „לנו” (Márk 1:24); „ מלאכה ” – המלאך” (Lukács 1:11); „בפרצופו” a „לפני” (Lukács 2:31); „ליה” jelentése „לו” (János 2:3, 3:); „ קודסא ” – הקודש” (ApCsel 1:5,8); „כהנא” a „הכהן” (ApCsel 9:2); A „אסכנא” jelentése „נכרים” (Efézus 2:12); „מרן” jelentése „אדונינו” (Efézus 6:21,23); „ ידעינן ” – יודעים אנחנו” (1 Kor. 8:4); „רצונה” helyett „רצונו” (1Kor 7:37); „העמיד” helyett „הטביל” és „תעמדו” helyett „תטבלו” (ApCsel 1:5) stb.

[4] A példákat a fordítások bevezető részében, a „Hitelesség bizonyítékai” részben magyarázzuk el.

[5] A héber Jelenésekben, a Jakab és Júdás leveleiben előforduló néhány arámi szó nem felel meg a Pesittában használt alakoknak. Például a Jelenések 8:1 a „כשעה חדא” kifejezést használja, amely „egy pillanatot” jelent „egy óra” helyett.